2009. július 7., kedd
Türelmetlenség
Késői órában, érzékek fáradva, pillantás távolba tágul. Zakatoló kompromisszum keresés üresen pörög. Folyóból oceánba ér. És ott van a Türelem. Végig ott lapult. Szót nem kapott. Ő nem kért. Türelmesen várt. Mint mindig. Mindig neki van igaza. A ravasz Türelmetlenség még az idő szubjektumára is vírust ír. Órákat rabol el, percekért. A csata nem jöhet össze.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése