Negru voda ş-ale lui voinici

Nemrég Romániában volt egy súlyos buszbaleset, Iaşi mellett. Amennyire a hírek idáig eljutnak az üzemeltető busztársaságnak arra az útvonalra nem volt engedélyezett járata, a kisbusz árú szállítóból lett személyszállító alkalmatossággá alakítva, a buszvezető naponta túl sok fuvart bonyolított le, nem volt munkakönyve. Megtörténhet, hogy a bizonytalanságok sora folytatható. Több állami szerv felelőssége egyértelmű. Soha nem lehet eldönteni, hogy szemet húnytak vagy el lett intézve, a híresen hírhedt bürokráciában olajozottan müködő intézkedések intézménye által. De lehet hogy túl naív vagyok, és van harmadik, esetleg negyedik verzió, esetleg ezek együttes összejátszása. Nem sok jelentősége van, amikor a jegyet váltó, adót fizető utas semmit sem sejt ebből. A vad piacgazdaságban, vérszagot érző hiénaként csapnak le a lehetőségre, amely szolgáltatás inkompetens voltára elégtelen állami ellenőrzés hiánya az állampolgárság intézményének semmibe vétele. Milyen állampolgár-állam viszonyra enged következtetni ez országban ilyen események? Vagy tán túlságosan elkalandoztam? A bizonytalanság paradicsoma ez. Mily törékeny a létezés. Erkölcstelen, tartás nélküli életérzés mily értelemnélküliséget kovácsol a mindenségből. És az átlagember mégis tud erről. Már hogyne tudna ! Mikor fél a kórházba menni hasfájással, meg úgy egyáltalán, mert ott megkérdezik hogy há' mé' fáj a hasa.